Irányítószám: 9737 Körzetszám: 94
A 3000 lakosú település Vas megye egyik legfejlettebb, leglátogatottabb városa. Szombathelytől 27, Kőszegtől 20, Soprontól 57, a 84-es főúttól 12 kilométerre fekszik. Vasúton a Szombathely-Sopron vonalon közelíthető meg.
A feltehetően az államalapítás idején kialakult település a soproni várispánsághoz tartozott. Első okleveles említése 1265-ből való. Egyházas-Bük (a későbbi Közép-Bük) lakói várjobbágyok voltak, s alkalmanként a soproni várban teljesítettek szolgálatot. A kirajzó és növekedő népesség hozta létre Mankó-Büköt (a későbbi Alsó-Bük) és Vízió-Büköt (Felső-Bük). A földek a középkor folyamán a régi várjobbágyok kezébe kerültek, ők pedig nemesi rangra tettek szert. Az erőteljes kisnemesi jelleg miatt nem is szerzett itt tulajdont nagybirtokos főúr. A reformáció idején a település lakóinak nagy része áttért az evangélikus hitre, amelyet az üldöztetés idején is megtartott. Az itteni nemességből az idők során egyetlen család emelkedett ki:
a Mankóbüki Fodor család leszármazottai, a későbbi Felsőbüki Nagy család. Ők fontos tisztségeket töltöttek be, és számos jelentős birtokot szereztek a nyugati országrészben. Felsőbüki Nagy István Sopron vármegye alispánja lett a XVII. század végén,Felsőbüki Nagy Pál pedig a megye országgyűlési követe, híres szónok, akinek 1825-ben elmondott beszéde után ajánlotta fel gróf Széchenyi István egyévi jövedelmét a Magyar Nemzeti Akadémia létesítésére. A képviselő síremléke ma a katolikus templom parkjában található.
A település fejlődését az 1860-ban létesített vasútvonal elkészülése jelentősen befolyásolta. Ipar települt ide: cukorgyár létesült, amely munkalehetőséget biztosított, s így emelkedett a lakosok száma is. 1910-ben már 3000 fő élt itt. Az igazi gazdasági áttörés azonban még váratott magára.
A mai Bük Felső-, Közép- és Alsóbük egyesülésével jött létre 1902-ben. A viszonylag nagy kiterjedésű település fejlett infrastruktúrával, úthálózattal rendelkezik. Számos színvonalas köz- és oktatási intézmény működik, bevásárlóközpont létesült, és jó néhány tőkeerős cég telepedett le. Utcaképe falusias; ápolt kiskertek, igényes épületek és sok-sok virág lát-ható mindenütt. Bük 1999-ben a Virágos Falvak és Városok európai versenyében - hajszállal lemaradva az első helyről - második lett.
Sétánk során célpontunk lehet néhány kiemelkedő műemlék. Felsőbüki Nagy István építtette át az eredetileg XVI. századi udvarházat 1696-ban kora barokk stílusban. A 30 szobás, egyemeletes épület dísztermét dombormű benyomását keltő festmények, ún. grisaille-képek díszítik. Antonio Luca Colombo készítette őket. Egy másik olasz, a luganói Pietro Antonio Conti pedig stukkódíszekkel látta el a hatalmas teknőboltozatot. A kastély közelében (Nagy Pál u. 17.) lévő kúriát Felsőbüki Nagy Pál építtette. A copf stílusú, nyeregtetős, földszintes épület ma magántulajdonban van.
A Közép-Bükön lévő Szent Kelemen-plébániatemplom 1408-ban épült Szent Kelemen pápa tiszteletére. Feltehetően egy korábbi templomot építettek át, hisz román és gótikus részletek egyaránt felfedezhetők az egyhajós, oldalkápolnás épületen. Tornya már a barokk jegyében készült. 1785 adventjén szentelték fel - a korabeli szabályoknak megfelelően készült - evangélikus templomot. A szépen felújított épület tornyát 1826-ban húzták fel. Klasszicista stílusje-gyek jellemzik, miként a belső berendezést, az oltárt és a szószéket is.
Az országosan védett épületek mellett helyi védettséget élvez jó néhány parasztbarokk lakóház, illetve múlt század végi polgári épület.
A Bük nevet a gyógyvíz tette világhírűvé. 1957-ben olaj után kutattak a szakemberek, s magas hőfokú, 58 °C-os termálvizet találtak 1282 m mélyen. A laboratóriumi vizsgálatok hamar kiderítették, hogy ez a víz értékes ásványi anyagokat tartalmaz. Az első fürdőmedencét 1962-ben adták át, s a termálvizet 1965-ben gyógyvízzé nyilvánították. A víz a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, vagy földes-meszes vizek csoportjába tartozik, és a heveny gyulladásos ízületi bántalmak kivételével kiválóan alkalmas valamennyi mozgásszervi betegség kezelésére. Magas szénsavtartalma miatt általános frissítő és keringésjavító hatása is van.
A víznek köszönhetően a település már 1977-ben a nemzetközi és országos vonzású termál-idegenforgalmi települések csoportjában szerepel. A fejlődés töretlen, hisz a víz elapadásától hosszú távon sem kell tartani. A város déli részétől 2 km-re, szinte "önálló" telepen van Bükfürdő, amely ma már nemcsak egyszerű gyógyfürdő, hanem igazi gyógyászati és idegenforgalmi centrum.
A szórakozásra és sportolásra vágyók is kielégíthetik igényeiket, hisz számos büfé, étterem, presszó, napozóterasz, uszoda, gyermekjátszótér, vízicsúszda, teniszpálya, golfpálya, teke- és bowlingpálya stb. áll a rendelkezésükre. Található itt konferenciák rendezésére alkalmas művelődési központ, áruház, utazási iroda, pavilonsor és számos információs létesítmény is.